Ausztrál folyt. köv.

Posted in Uncategorized on July 26, 2010 by boti

Mégpedig itt: http://melburn.vitos.tv

Ittavége

Posted in mindennap on June 6, 2008 by boti

Véget ért az athéni móka, s ezzel a blog is értelmét veszítette. Viszlát decemberben, ha majd beindul a thai hedonizmus.

Anti-Athén

Posted in képek on May 28, 2008 by boti

Miután nagy nehezen kiverekedtem magam egy vitatható eredményekre vezető cseh terepmunka bonyodalmaiból (valahogy ezek a psytrance-kutatások sohasem járnak egyértelmű sikerekkel vagy kudarcokkal), az Athénba tartó visszaút során véletlenül belecsöppentem egy olyan közegbe is, ami az EU-n belül mondhatni a görög életérzés ellenpólusa lehetne. Jól esett.

k1.jpgk2.jpgk3.jpgk4.jpgk5.jpgk6.jpg

Blogszünet 2

Posted in hedonizmus, kultúra, meló, szubkult on April 17, 2008 by boti

Nemrégiben leléceltem Athénból, tehát újra itt a blogszünet. Az utolsó athéni hetekben pedig elmaradtak a posztok, mert eléggé besűrűsödött a program… Akadt egy kis tennivaló, és végül egy kis (kultúr)hedonizmus is: idegenvezetői minőségben volt szerencsém lebonyolítani néhány kellemes, és meglehetősen intenzív napot. A program koncepciója szerint Athénban volt épp elég látnivaló a turistacsalogató antik romokon kívül is, így néhány tengerparti pihenővel megszakítva olyan ínyencfalatok kerültek a palettára, mint egy Mr. Cannibal című szexi kiállítás, egy lájtos kis rövidfilmfesztivál, legalább egy db. kétes hírű kerület éjszakai megtekintése, egy pózőr gótparti egy alvilági klubban, plusz egy-két csipetnyi családias minimál. A habot a tortán az utolsó műsorszámok egyike jelentette: szombat éjszakai párszáz fős psy-mulatság a város egyik egyetemi kampuszán. (Mivel Görögországban a rendőrség garantáltan nem teheti be a lábát az egyetemi területekre, azok termékeny talajt biztosítanak számos olyan szubkulturális rendezvény számára, amelyek sokszor az illegális anyagok mellett jó adag politikával is át vannak itatva – a szombati hepajra azonban ez utóbbi hálistennek nem volt jellemző.) A parti valójában egy dombtetőn zajlott, ahonnan 360 fokos körpanoráma nyílt az alattunk elterülő városra. Így aztán hajnalhasadtával felettébb kellemes társaságban, egy kisebb falkányi becsavarodott görög körében tekinthettük le a szürkéssárga szmogban tekergőző Akropoliszra. A tervezett szűkkörű after/beach/grillparti sajnos akut polip- és tintahalhiány következtében meghiúsult: meglepő módon vasárnaponként nem tart nyitva a központi halpiac, ezért nem maradt más opciónk, mint a nálunk levő grillszénnel déltájt kifeküdni a partra. Mondanom sem kell, hogy míg mi szunyókáltunk, az 5 kiló szenet nagy suttyomban elemelték mellőlünk az „albánok”. (A görög közvélemény a svindlis ügyekben általában az albán bevándorlókat nevezi ki bűnbaknak.)

Munkaviszonyok

Posted in képek, meló on April 2, 2008 by boti

1k.jpg 2k.jpg

Rítuselemzés

Posted in egzotikum, meló on March 30, 2008 by boti

Ha már antropológusi minőségben tartózkodom Athénban, igyekszem megérteni, elemezni a helyi kulturális jellegzetességeket, illetve a jellemző rítusokat. Ehhez természetesen tapasztalatokat kell gyűjtenem, mondhatni meg kell mártóznom az itteni életben.

A minap például egy art-kocsmából (egy Booze nevű többszintes létesítmény, a pincében egy jó kis fotókiállítással) hazakeveredvén, lefekvés előtt tettem egy kis kitérőt egy, a hotelemtől nem messze zajló psy-parti irányába. Már majdnem odaértem a helyre, amikor egy tömbház tövénél a járdán számos összetört tojásra lettem figyelmes. A tojások mellett elhaladva a tömbház ajtajában egy sötét alakot vettem észre, aki egy szíjat lógatott a kezében. Az alakot elhagyva egy újabb adag összetört tojást fedeztem fel, valamint egy megrongált rácsos tojástartót. Amint elhaladtam a második kupac mellett, a szíjas arc elindult utánam. Ezt nem tekintettem jó jelnek, ezért feltűnésmentesen gyorsítottam a lépteimen. Hátrapillantva láttam, hogy az arc is gyorsít. Ráléptem kicsit a pedálra, ő pedig futólépésben kezdett követni. Na ennek fele se tréfa, nyakamba vettem a lábam – naná, hogy ő is elkezdett loholni utánam; néhány keresztutcával odébb hálistennek sikerült lehagyni, aztán tipli vissza a hotelbe.

Feltevődik a kérdés, hogy mi értelme ennek az egésznek, miért hozza rá a szíjas arc a frászt a hajnali négykor gyanútlanul arra járókra? Nem valószínű, hogy a cél az athéni cserediákok éjszakai kondiban tartása lenne. Többről van itt szó: hazaérve azt gyanítottam, hogy valamiféle rituális tevékenység akaratlan résztvevője lettem. Némi töprengés után arra is rájöttem, hogy az események ahhoz a „rebounding violence” elmélethez köthetőek, amely a vallásantropológia egyik jelentős képviselője, Maurice Bloch nevéhez fűződik. Az Orokaiva beavatási rítusok elemzéséből kiindulva Bloch megmutatja, hogy miként torkollik a rituális erőszak valós erőszakba. Így az Orokaivák a rítus után nem csupán a disznóikat mészárolják le, hanem gyakran a szomszéd törzseket is. Ebből a perspektívából teljesen egyértelművé válnak az athéni események. Az arc egy helyi rítust gyakorol, amelynek az erőszak jelentős részét képezi: az éj leple alatt tojásokat tör össze a szíjjal csapkodva. A rituális tevékenység befejeztével pedig ugyanezzel a szíjjal rátámad a szomszédokra, vagyis a kerületben élőkre.

Bikapancs

Posted in egzotikum on March 24, 2008 by boti

A görög piacot elárasztották az olcsó magyar borok. Nekem pedig Athénig kellett utaznom, hogy megkóstolhassam életem legpocsékabb bikavérét. (Pesten valószínűleg nem mertem volna megvenni – ott feleennyibe sem kerül.)

Pancsi